Ha egy nap arra ébredünk, hogy lassan folyik a víz a csapból, vagy egyáltalán nincs víz a lakásban, a vízaknában áll a víz, vagy a soron következő vízszámla összege többszöröse a havi átlagnak – rögtön görcsbe rándul a gyomrunk.
Sajnos ezeket jó eséllyel elfagyott vízvezeték, a kerti csap elfagyása, vagy sok esetben az ezek következtében kialakult csőtörés okozza.
A jó hír, hogy kellő odafigyeléssel ezeknek az esélye csökkenthető, a csőtörés károk mérsékelhetők.
Egy szakembert kérdeztünk, hogy mik a legtipikusabb meghibásodások, milyen lehetőségek vannak a javítások terén és azok milyen költséggel járnak, valamint milyen tanácsokat tud adni, hogy elkerüljük az elfagyással kapcsolatos csőtöréseket.
A ház körül előforduló, tél okozta károkról Hesz Károlyt kérdeztük, a Csatornamester szakértőjét:
Mik vannak a leginkább kitéve az elfagyásnak?
Minden vezeték (víz, szennyvíz, öntözőrendszer stb.) amiben víz folyik - a vezeték anyagától függetlenül -, ha megfelelő ideig, kellően hideg hőmérsékletnek van kitéve, el tud fagyni.
A kültéren futó csövek, kerti csapok valamint a vízaknában lévő vízmérők vannak leginkább kitéve az ilyen jellegű környezeti hatásoknak, így ezekkel kapcsolatosan lépnek fel leggyakrabban elfagyásnak felróható problémák.
A fagy nem kíméli továbbá a fűtetlen helyiségekben, pincékben, melléképületekben telepített vezetékeket sem, különösen akkor, ha azok falon kívül lettek szerelve. Szennyvíz- és esővízhálózat esetén elfagyás csak dugulás esetén jellemző.
Mi a helyzet a hétvégi házakkal, nyaralókkal? Jobban ki vannak téve a fagykároknak?
A fagy nem válogat - lehetne egyszerűen fogalmazni. Van azonban különbség a lakott és a télire magára hagyott ingatlanok között. A télen ritkán látogatott ingatlanoknál például egy elfagyott vízóra következtében rengeteg víz el tud folyni mire valaki egyáltalán észreveszi a csőtörést.
Gyakori esetnek számít, hogy az ingatlantulajdonosok csak az első tavaszi vízszámlán veszik észre a megnövekedett vízfogyasztást. A hónapok alatt elfolyt víz könnyedén tud több százezer forintos vízszámlát (és csatorna számlát) eredményezni, nem beszélve a javítási és helyreállítási költségekről.
Mik az elfagyás, valamint a csőtörés jelei? Honnan vehetem észre, hogy probléma van?
A szabadon futó vezetékek felületén, valamint az elzáró idomoknál megjelenő fagyásnyomok, deresedés utalnak szemmel is jól látható módon elfagyásra. A földben vagy falban futó vezetékeknél ezt ugyan látni nem lehet, az elfagyott víz (jégdugó) azonban blokkolja a víz áramlását, ezt jelzi az alacsony víznyomás, vagy ha nincs nyomás a csapban. Ez lehet tehát a víznyomás csökkenés oka, ami természetesen azt is eredményezi, hogy nem fog folyni a víz a csapból.
Az elfagyott víz térfogata megnő, a feszítő hatás miatt a cső megsérülhet, repedések, lyukak alakulhatnak ki rajta, vagy akár el is törhet. A tavaszi kiolvadást követően a víz ezeken a sérüléseken keresztül folyamatosan áztatni kezdi a sérült csőszakasz környezetét. Egy nyomás alatt lévő vízvezetéken kialakult komolyabb csőtörés következtében a víz eláraszthatja a vízaknát, a pincét és a lakóház szobáit is.
A házon kívül is komoly károk keletkezhetnek. A nagy mennyiségben kifolyt víz alámoshatja a ház alapját, a járdát, ami ezek későbbi megsüllyedéséhez vezethet, és akár statikailag is károsíthatja az épület szerkezetét. Az ilyen jellegű csőtörések gyakran okoznak - az időjárási viszonyokkal egyébként nem indokolható -, szűnni nem akaró sarasodást, vizesedést. Érdemes a vízórát legalább havonta leolvasni, hogy hamarabb felfedezzük az esetleges meghibásodásból adódó megnövekedett fogyasztást.
Az apróbb sérülésekből adódó szivárgásokat sokszor még nehezebb észrevenni. Akár hónapokon át is szivároghat, csöpöghet a víz a rétegek közé, vagy a földbe úgy, hogy szemmel észrevehető nyomot hagyna.
Az ilyen eseteket a megnövekedett vízszámla jelezheti, valamint, ha pl. elzárt fogyasztók (nem nyitjuk ki a csapot, nem megy a mosógép, mosogatógép, stb.) mellett is forog a vízóra (a vízórán lévő "kis kerék"). A központi fűtési rendszerek esetén pedig, ha a kazán gyakran elveszíti a nyomást, sűrűn kell vizet újratölteni, akkor jó eséllyel valahol szivárgás van.
Tegyük fel, valahol szivárgás van, de nem látni hol. Akkor szét kell bontani a teljes fürdőt vagy felásni a kertet?
A legtöbben ilyen helyzetben vízvezeték szerelőhöz fordulnak, neki azonban nem feladata és nem is lehet rajta számonkérni az ilyen jellegű csőtörések bontás nélküli pontos meghatározását. Ilyen esetben inkább olyan szakértő bevonását kellene kezdeményezni, aki a csőtörések felkutatására, vízveszteség elemzésre, illetve beázások kivizsgálására szakosodott.
Mi speciális, a rejtett csőtörések megkereséséhez kialakított műszereket használunk, hogy a szemmel nem látható vízszivárgások helyét megtaláljuk. Ezt a módszert csőtörés bemérésnek, vagy műszeres vizsgálatnak is szokták nevezni. A csőtörés lokalizálását elvégezzük a feltárás, vagy bontás előtt, így a javítást végző vízszerelőnek már csak a legszükségesebb, legkisebb felületen (akár csak 1-2 csempe) kell megbontani a burkolatokat.
Gyakran kapunk olyan megkereséseket, hogy a fürdőszoba vagy a konyha csempéit már több helyen felverték, vagy a kert egy részét felásták, de nem találják, hogy hol van a csőtörés. Sokat számít a tapasztalat ebben a szakmában, de senki sem lát a föld mélyére, vagy a burkolatok alá.
Az ilyen jellegű feltárások sikere sokszor a szerencsére van bízva, a helyreállítási költség viszont végül könnyedén a szükséges többszöröse lehet.
A helyzettel a biztosító társaságok is tisztában vannak, ezért kárenyhítési kötelezettségük miatt az esetek túlnyomó többségében fedezik a műszeres vizsgálatok költségét is. Abban az esetben, hogy ha nem teljesen egyértelmű, hogy honnét ered a probléma, akkor először célszerű annak pontos helyét meghatározni, mert így sok értékes csempe, járólap, térkő és egyéb burkolat megmenthető a felesleges felbontástól.
Van-e valamilyen extrém példa bizonyos típusú hibákra, ami meghökkentő, nem szokványos volt?
Egy társasház legfelsőbb szintjén egy extrém hideg télen a tulajdonos nem fűtött lakásában. A vízvezetékek a lakáson belül elfagytak, majd egy enyhébb napon a kiolvadást egy óriási csőtörés követte. A következő faggyal a kifolyt víz a ház oldalára fagyott, a lakáson belül pedig cseppkövekhez hasonló jégcsapok látványa fogadta a kiérkező kollégákat.
Mik a legtipikusabb meghibásodások és mennyibe kerül a javításuk nagyságrendileg?
Nehéz általánosítani, az elfagyott kerti csap és a fagycsap meghibásodása elég gyakori, a fagy tekintetében tehát a vízvezetékrendszer kerti szakaszával, a kerti csappal és a vízórával van talán a legtöbb probléma. Ha nem megfelelő a vízakna szigetelése, a vízóra számlálója is gyakran befagy és eltörik.
A költségek vonatkozásában nagyságrendileg 50 – 100 ezer Ft-tal lehet számolni, de ez erősen függ a problémás csőszakasz elhelyezkedésétől (épületen belül vagy kívül van) és a vezeték jellegétől is. Sajnos kedvezőtlen esetben ez ennek többszöröse is lehet, ha például egy hosszabb szakaszon kell fagyott földet kiásni a javításhoz.
Társasházak esetén ki állja a költségeket?
A társasháznál a vezetékek (víz, csatorna és fűtés) tulajdonjogát a társasház alapító okirata szabályozza. Ökölszabályként elmondható, hogy a felszálló és az ejtővezetékek (a függőleges strangok) a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonában állnak. Házközponti fűtési rendszereknél általában a társasház tulajdona az egyedi hőmennyiségmérőkig tart.
Csőtörés vagy dugulás esetén a meghibásodott szakasz tulajdonosa köteles viselni a javítás költségeit. A biztosítás is ennek megfelelően alakul, tehát a társasházi szakaszon a társasház, a magán szakaszon a lakók saját biztosítása érvényes. A biztosítás általában kiterjed továbbá a csőtörés által a lakásban keletkezett károkra is (pl. beázások javítása, felázott padló, festés stb.), ám a társasházi szakaszon keletkezett kár esetén ezt általában a lakónak kell külön intéznie.
Mikor fagy el a kerti csap? Mit tehetünk a károk megelőzése érdekében?
A csőtöréseket legtöbbször a csövek elöregedése, a korrózió, a természeti viszonyok, valamint a nem megfelelő kivitelezés miatt fellépő problémák okozzák. A fagyhatár Magyarországon 80-100 cm körül van, ezért kültéren fontos, hogy a vezetékeket a fagyhatár figyelembevételével legalább 1 - 1,2 méter mélyre fektessük.
A vízaknát megfelelően téliesítsük, a kerti csapot lássuk el fagycsappal (leeresztő szelep) és a vizet a tél beállta előtt engedjük le. A fűtetlen helyiségeket temperáljuk (pl. melléképület, kinti wc), az ezekben található szifonokba (mosdó, mosogató) és a wc csészébe 1-1 dl téli szélvédőmosót töltsünk.
A cikk szakmai támogatója:
Csatornamester
1137 Budapest, Katona József u. 17
E-mail: info@csatornamester.hu
Tel.: (30) 935 8982
http://www.csatornamester.hu
